ISKOLA ALAPÍTÓK
Tárnok Ferenc lelkipásztor
|
Trefánné Bagdi Gizella alapító-igazgató |
Dr. Báthori Gábor gondnok, zsinati tag |
EGYHÁZTÖRTÉNET
„Minden dolgotok szeretetben menjen végbe” (1 Kor. 16,14)
A közel 500 éves múltra visszatekintő Református gyülekezet Nyírbátor egyik legrégebben működő közössége. Fontos része a város történetének, szellemiségének, - épített, nevelt, iskolát teremtett.
Iskolát, mely a tudás, az ismeretek átadásának helyszíne, ahol az alkalmazott pedagógia értelmi, érzelmi és lelki hatást, hiteles és vonzó mintakövetést ad a gyermekeknek.
A jelentős helyi református gyülekezet a XVI. század közepétől kezdve nagy hangsúlyt fektetett az elemi szintű oktatásra.
Tanterveket dolgoztak ki, ábécéskönyveket készítettek, - az oktatók a sárospataki, a debreceni Kollégiumok felsőbb éves diákjai közül kerültek ki.
A korabeli egyházmegyei, valamint egyházközségi források megsemmisülése miatt tényleges források alapján az 1700-as évek utolsó harmadától követhető a gyülekezet iskolatörténete.
Az 1809-es állapotokat így rögzítette a korabeli egyházlátogatási jegyzőkönyv.
„Vagyon jó Oskolája is a Sz. Ekklésiának mind Fiu mind Leány oskola. Nevezetesen a Fiu Oskola Rektorának szép kettős Szabálya Classica jó tágas Kamrája az udvarán és Kutja is…”
A református iskola fejlődésében a dualizmus kora jelentős változásokat hozott. Az oktatói állások bővítése mellett a gyülekezet az iskola épületének fejlesztésébe is kezdett.
Ekkor került tulajdonába a Piac tér és a Báthory utca sarkán lévő épület, amelyben az iskolamester, az új tanerő lakása és a tantermek kaptak helyet. A bővítés folyamata nem állt meg, 1892-ben már öt tanteremmel és öt oktatóval működő református iskola volt Nyírbátorban. Az 1911-es esztendő újabb iskolafejlesztő építkezéseket hozott. Ekkor épült fel az újabb tantermeket és egy tanácstermet is magába foglaló, zárt folyosóval ellátott iskola az akkori elvárásokat teljesítő világítással és bútorzattal, új tanítói, iskolaszolgai lakás-együttessel,- a református templom aljában. A két világháború közti időszakban komoly közösségi élet bontakozott ki, cserkészcsapat, ifjúsági egyesületek jelezték az iskola élő egységét.
A református iskola működésének Nyírbátorban is az 1948-ban bekövetkezett államosítás vetett véget. A korábbi tanítók állami alkalmazásba kerültek, és a településen folytatták további oktató – nevelő munkájukat.
A Nyírbátori Református Gyülekezet 64 éves szünet után kinyilvánította felekezeti iskolát működtető szándékát; melynek világnézete nem ellenkezik sem a tudomány haladásával, sem a vallásos hittel.
A Nyírbátori Református Egyházközség vezető presbitériuma 2012-ben beírta magát a város történelemkönyvébe. Nagytiszteletű Tárnok Ferenc lelkipásztor és Dr. Báthori Gábor gondnok, zsinati tag kezdeményezésével Trefánné Bagdi Gizella alapító igazgató vezetésével létrejött településünk első egyházi iskolája.
Olyan iskolát szeretnénk, ahol a tanulásra fordított szükséges idő biztosítása és a tanítás minőségivé tétele alapelvként jelenti,- egyrészt a tanuló befogadóképességéhez, életkorához, előzetes tudásához való alkalmazkodást,- másrészt az iskolában tanító pedagógus felkészültségét is.
Olyan iskolát szeretnénk, ahol Jézus élő és érthető példázatainak lefordítása hiteles és követhető magatartásmintákat ad a tanulóknak nemcsak az iskolában, hanem a családban egyaránt.
Ahol a Jézusi életmintán túl a tízparancsolat legegyszerűbb magyarázata szolgál megértésül, hogy milyen módon tehetjük iskolánkat, gyülekezeteinket vonzóvá a felborult erkölcsi és kulturális világban.
Olyan iskolát szeretnénk, amely nemes versenyre kelhet a más szellemű nevelést folytató iskolákkal.
Olyan közösségi helyért szeretnénk munkálkodni, mely a többi felekezet közösségének fejlődését is szolgálja, hiteles mintává válva a Nyírbátorban élők számára, ahol jó lenni, ahol a lélek munkája van jelen az emberi kapcsolatokban.
Nyírbátori Református Egyházközség Presbitériuma nevében.